Az idő jónak ígérkezett, így gumival bőven felpakolva (24db) elindultunk Tökölre, konvojszerű közlekedéssel. A pályára először 10 körül kerültem, de onnantól csak gumizni jöttem le. Három-öt körönként le kellett cserélni a kerekeket, mert a tököli aszfalt és a meleg nem barátai a spórolásnak. Így épphogy elég lett a kerék.
Az edzés már elég jól ment. Több esetben is cuizós szituációba kerültem nálam képzettebb pilótákkal és megpróbáltam helyt állni; egyre nagyobb sikerrel.
Úgy érzem eljött a pillanat, amikor fejlődésemben az autó korlátai gátolnak már, így kénytelenek leszük minimális fejlesztéseket eszközölni, míg az új autó el nem készül.