Szóval a hétvégi első tesztfutás beszámolójával még adós vagyok. Nézzük egy szóval: remekmű!!!

És nézzük kicsit bővebben: A hétvégéről azért nincsenek képek és videók, mert első felfutsra nem vártunk sokat a géptől, így babonából (meg lustaságból) nem vittünk képrögzítő eszközöket. Annyi újdonság, fejlesztés volt az autóban, hogy én azt mondtam, hogy ha tudok menni pár kört akkor már megérte, és tudunk továbblépni a kötelező gyermekbetegségek kezelésében.
Szerencsére nem így lett. Beültem a kocsiba, majd anélkül, hogy tudtam volna mi a pályarajz, elsőre lefűztem az egész pályát, mondhatni hibátlanul, centikre a bólyáktól. Úgy érzem ez nem az érdemem, mert a kocsi annyira kezes, hogy szerintem bárki hasonlót tudott volna menni vele. Tökéletes. A megdöbbentő az volt, hogy az autóval bármi megtehető, azt csinálja amit akarok, és nagyon toleráns. Mindössze egyszer forgtam be a 4 felfutás alatt, akkor is azért, mert szándékosan provokáltam egy nagyon intenzív terhelésváltással, mert nem akartam elhinni, hogy nem lehet kihozni az autót a sodrából.
Mi sem bizonyítja sikerünet, hogy a pályáról lejőve egyedül az én autóm köré özönlöttek tömegek (meglepő érzés volt).
A V8 meg szépen muzsikált és a harmadik helyett negyedikben tiltattam, ordenáré füst és tempó kiséretében....
A nap felénél azért megérkezett Murphy barátunk is és leállított pár hengert, mire az autó legyengült. Nem akartam, hogy a motornak baja legyen, így nem forszíroztam tovább a dolgot, összepakoltunk és hazaindultunk.

Szóval az autóba szerelmes vagyok. Irány kakucs! ...és remélem már a profik között...:)